Ez a dráma dolog ott kezdődött…
Juhász Tiborné Judit
…, hogy férjhez mentem. Nem a házasságom dráma, éppen ellenkezőleg, hanem a társam teljesen más személyiség, mint én. Az én zárkózottságom az ő társaságában egyre jobban oldódott és azóta is nagyon sokat segít, hogy ez a folyamat tovább menjen. Nem szeretek szerepelni, de értéket átadni igen. Számomra az érték és az értékadás összekapcsolódik Istennel, ezért leszek kész és képes arra, hogy túllépjek önmagamon. Mivel a férjemmel együtt úgy láttuk, hogy jó lenne családok felé szolgálni, ezért családi napokat kezdtünk szervezni ismerősöknek. Ezekre pedig tanulságos és tartalmas programként kis színielőadásokat adaptáltunk elsősorban Túrmezei Erzsébet írásai alapján.
A gyerekszereplők a saját gyerekeink voltak, hiszen házon belül könnyebb volt az ötleteket ki- és elpróbálni. Aztán később bővült a játszók köre. Egyik évben még a mezőkövesdi Színházi Ifjúsági Találkozón is felléptünk. Két alkalommal voltak vendégeink a Forrás Keresztény Központban az Add a kezed lakóotthon gondozottjai. Az erről készült kisfilmet azóta is folyamatosan játssza a Pax TV. Kis tinikkel az örömhírt átadó pantomim darabokat tanultunk be és adtunk elő szabadtéren vagy tornateremben. Szívesen ötvöztem ezeket az előadásokat fény -és hangjátékkal, ” lepedőzéssel”, mely nagyméretű színes textíliák koreografált többszereplős mozgatása. Ahogy az iskolába kerültem alsós és felsős évfolyamosokkal itt is szerveztem előadásokat különböző események kapcsán.
A férjemmel két turnusban házaspároknak szóló ún. randevúkat tartottunk nagy sikerrel. Nyolc egymást követő hétben vagy két hétben meghitt környezetben és hangulatban különböző témákat moderátorként felvezetve lehetőségük volt a pároknak egymás között átbeszélni mindazt, amire egyébként nem nagyon szánnak időt, pedig a kapcsolatukat építi, erősíti. Itt viszont a hétköznapi rohanásban másfél, két órára megálltak és a témák érdemi részében egymásra összpontosítva megvitathatták azokat. Az eddig említettekben végig az ösztönzött, hogy adni másoknak, szolgálni, örömet szerezni elsősorban azzal, hogy rámutathatunk Isten szeretetére.
A színdaraboknak, előadásoknak, kurzusoknak ugyanakkor semmi köze a drámajátékhoz. Számomra viszont lépcsőt jelentettek arra, hogy ide eljussak. Mi is a drámajáték? Semmi esetre sem egy betanult mű színpadra vitele. A drámajáték olyan rendkívüli alkalom, amikor valódi élethelyzeteket élhetnek meg a benne szereplők, melyben kockázat nélkül hozhatnak döntéseket és szerezhetnek tapasztalatokat. Különböző koncentrációt és memóriát serkentő játékokat is játszunk, amiket korosztálytól függetlenül mindenki élvez. Játszani a legtöbb ember szeret, főleg a gyerekek. A drámajátékba azok a diákok is belekapcsolódnak idővel, akik szorongók, visszahúzódók, nehezen tudják kifejezni magukat. Oldja a lelki görcsöket, de segíti a kapcsolatépítés és kapcsolatteremtés készségét, képességét is. Ráadásul örömet ad. Sokat nevetünk, de van, hogy a téma komolysága gondolkodtatja el a résztvevőket. A drámajáték legnevesebb hazai képviselőjénél, Kaposi Lászlónál küzdhettem végig egy tanfolyamot. Nagyon nehéz volt, hiszen a személyiségem továbbra sem változott, de a drámajáték segítségemre volt nekem is.
Bábjáték
Aesopus mesék 1.
Aesopus mesék 2.