Múlt heti témánk volt: Milyen célokat tűzünk ki magunk elé? Sokan újévi fogadalmat tesznek, hogy miben szeretnének változni. Két ellenségünk is lehet, hogy ne érjük el kitűzött céljainkat. Az egyik: saját magunk, a gyengeségeink, a megszokásaink. Minél jobban megismerjük magunkat, rájövünk, hogy milyen esendőek vagyunk. A másik ellenségünk: a gonosz, a Sátán. Az van megírva, hogy mint ordító oroszlán jár körülöttünk. Ha azt gondoljuk, tökéletesek vagyunk, már el is buktunk. Sok rossz tettünket, gondolatunkat a Sátán sugallja. Mit teszünk ezekkel? Jézus azt mondja: Távozz tőlem, Sátán! (Máté 4:10.)
Ne engedjük, hogy az ártó gondolatok gyökeret verjenek a fejünkben és a szívünkben! Amíg itt élünk a földön, kísérthetőek vagyunk. Tudnánk-e lopni? Akarunk-e más kárán meggazdagodni? Meg lehet-e vesztegetni bennünket?
Sokan azt válaszolják erre: van az a pénz! Sok film, irodalmi műalkotás szól arról, hogyan lehet az erkölcsi érzékünket becsapni, hogyan lesz az ember hűtlen, áruló, megvesztegethető. Aki sokat gondol magáról, könnyen elesik.
„Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essen!” – figyelmeztet minket Pál apostol a Korinthusiakhoz írt 1. levele 10:12. részében. Példaképünk lehet Jézus, aki amikor a Sátán megkísértette, tudott neki az Írás szavaival válaszolni: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” (Lukács 4:12.) Ne tegyünk olyat, ami nyilvánvalóan veszélyes vagy bűnös, azzal a feltételezéssel, hogy Isten megvéd minket! Ne üljünk be ittas sofőr mellé, ne kezdjünk extrém sportokba felkészülés nélkül! Kérjük Isten segítségét az életünk döntéseihez, olvassuk a Bibliát, imádkozzunk minden nap, hogy megtapasztaljuk Isten erejét és szeretetét!
