Forrást sok-sok éve nyolc elkötelezett család alapította. Céljuk akkor az volt, hogy saját gyermekeik megfelelő környezetben, keresztényi nevelésben a lehető legjobbat kapják, amit ők (többségében pedagógusként) adni tudnak.

Hamarosan megváltozott a cél: minden gyereknek jár az, hogy úgy oktassák, amit a tanár a saját gyerekeinek is szánna. Ezzel az elgondolással bővült az iskola.

Az évek során a tapasztalatom, hogy minden gyerekhez van kulcs. Ha megtaláljuk, kinyílik előtte a világ, szárnyalni kezd. Tehát nem elsősorban a tananyag megtanítása hoz eredményt, hanem az, hogy hogyan találunk a gyerekre, és tanulunk meg azon a nyelven beszélni, amit megért.

Amikor hét éve szülőként ezt az iskolát választottam, megérintett, hogy itt a gyerek van a középpontban. A nyitottság mellett létező, mégis élhető keretrendszer egyértelművé tette, itt a helyünk. Mára szakmai intézményvezető-helyettesként, és az általános iskoláért felelős vezetőként továbbra is ezeket az értékeket tartom a legfontosabbnak:

  • Az érzelmi stabilitás az az alap, amire tovább lehet építkezni.
  • Minden gyereknek a saját képességei, adottságai szerinti legjobb oktatást kell nyújtani, legyen kiemelten tehetséges, vagy nehézségekkel küzdő.
  • Szakmailag kiváló, folyamatosan fejlődni vágyó, munkáját örömmel végző tanárokra van szükség.
  • Minden gyerek minden tanár diákja, akár tanítja tanórán, akár nem. Az iskola olyan, mint a család, ismerjük egymást, figyelünk egymásra.
  • Munkánkat keresztény értékrendben, hitben, szolgáló szellemben tegyük.

A fenti keretrendszer segít abban, hogy ne csak tanítsunk, hanem felébresszük, és ébren tartsuk a tudás megszerzése iránti vágyat. A gyerekek korábbi tapasztalatainak, ismeretének rendezése, kiegészítve a mai naprakész újdonságokkal, kibontakoztatva egyéni képességeiket hozhatja el azt az eredményt, hogy magabiztos, mások felé bizalommal álló, az életben sikeres, társai felé szolgálni akaró személyiséggé fejlődjenek.