Köszönjük Urunk, hogy szeretsz minket, megbocsátottad a mi bűneinket. Segíts, hogy hittel el tudjuk fogadni ezt a kegyelmet!
A hét végén volt a temetése Charlie Kirknek, aki bátran vállalta a hitét a támadások ellenére. Felesége azt mondta, hogy megbocsát a gyilkosnak.
Gondoljuk el, hogy mennyi lelki vívódás, harc előzte ezt meg. Feltehetjük a kérdést: Ha van Isten, aki Mindenható, hogyan lehetséges ennyi szenvedés? Bárkivel történhet váratlan baleset vagy betegség. Jobb, ha azt a kérdést tesszük fel: Ki okozza ezeket a szenvedéseket? A Biblia azt mondja: Megnőtt az emberi gonoszság, ezért bocsátott Isten özönvizet a földre, s ezáltal tisztította meg az emberiséget, csak az istenfélő Noé menekült meg a családjával együtt. (Mózes első könyve 6-9.)
A mi véleményünk magunkról nem esik egybe Isten ítéletével. Mi van a szívünkben? Legtöbbször az emberek okoznak egymásnak szenvedést, ezért mindenkin ott van Isten ítélete. Nem örökölhetik Isten országát: a hazugok, a kapzsik, a részegesek, a tolvajok, a paráznák, a gyilkosok. (1. Korinthusi levél 6. fejezet) Nem tudjuk, hogy melyik nap jár le az időnk, ezért minden nap készen kell állnunk Isten ítéletére. „Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent.” (Római levél 3:10-11.) De Isten készített egy megoldást a megmenekülésünkre: Aki hittel rátekint Jézus keresztjére, az bocsánatot nyer a bűneire, ki tud lépni az Istent és embert elválasztó szakadékból és új, örök életet nyerhet Isten kegyelméből. Elfogadjuk, vagy nem ezt a kegyelmet, rajtunk áll, nekünk kell döntenünk annak tudatában, hogy nem tudjuk, mikor lesz életünk vége! Isten szava figyelmeztet minket: „Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket!” (Zsidókhoz írt levél 3:6-7.)
